kínai nyelv hosszú múltra tekinthet vissza, így különböző nyelvjárások születtek a nyelvi fejlődés során. Közülük talán a wencsoui nyelvjárás a legegyedibb.

Egyediségének köszönhetően a wencsoui nyelvjárás nagyon híres az egész országban. Sőt egy amerikai tévésorozatban a wencsoui nyelvjárást a démonok nyelvének hívják és a FBI alkalmazottai sem értik. Létezik egy olyan mendemonda is, hogy a japánellenes háborúban a Kínai Kommunista Párt tagjai a wencsoui nyelvjárással mint katonai kóddal kommunikáltak. Ez azonban nem igaz, ugyanis 1941-ben a japán hadsereg már elfoglalta wencsou-t, és a wencsouiaknak nem voltak lehetőségük a titkos kommunikációra.

Miért nehéz a wencsoui nyelvjárás? A fő tényező a köznyelvtől eltérő kiejtése. A mandarinban csak 6 magánhangzó van, de a wencsoui dialektusban a magánhangzó több, pl. van ö hang, ami a mandarinban nincs. A plusz magánhangzók miatt tehát a nyelv bonyolultabb. A második ok az, hogy a wencsoui dialektusnak 8 hanglejtése van, 4-gyel több, mint a mandarinnak. A nyelv fejlődése során a köznyelvben csak 4 hanglejtés (ā，á，ǎ，à )maradt, és az idők során a többi eltűnt. A különbség a wencsoui 4 további hanglejtés között nagyon apró. Persze a wencsoui nyelvjárást használók wencsoui hangsúllyal beszélik a mandarint is. De mi büszkék erre, mert a hangsúlyunk megmutatja, hogy honnan származunk és milyen oktatást szereztünk.

A wencsoui dialektus egy nagyon régi kínai nyelvváltozat, ami a Qin dinasztia idejéből ered. A modern wencsoui dialektus még megtartott néhány hangot abból az időszakból. Érdekesség, hogy wencsoui nyelvjárás és a mandarin közötti hasonlóság kisebb, mint a wencsoui nyelvjárás és klasszikus kínai nyelv közötti, ezért a wencsoui dialektus általában nagyon alkalmas a régi kínai versek olvasására. Azok a versek, amik nem rímelnek a mandarinban, talán rímelnek a wencsoui nyelvjárásban. Ennek a tipikus példája a Qingpingyue Cunju（清平乐村居）.

A versek mellett az okos wencsouiak létrehozták a wencsoui operát (温州鼓词), egy másik művészeti formát, ami ezt a dialektust őrzi, és amelyet 2006-ban felvettek az országi szellemi kulturális örökségeinek listájára. A wencsoui opera nem éneklés, és nem is elbeszélés, hanem a kettő kombinációja. A művész a színpadon ülve énekel egy hagyományos kínai mesét vagy legendát, és saját magát kíséri egy kis dobon vagy más különleges hangszereken. A hallgatók pedig ezalatt kényelmesen teáznak, vagy diót esznek. Egészen lenyűgözi őket a mese. Habár ezek a mesék széles körben ismertek, pl. Az égi lény listája (封神榜), de a wencsoui nyelvjárásban való mesélés újra és újra odavonzza a wencsouiakat, mert ritmikus és kedves. De szerintem a legvonzóbb az a hangulat, amiben mindenki ismeri egymást és azonos dialektusban beszél.

A wencsoui nyelvjárásnak igazából nincsen egységes szabványa, azaz más-más területen élő wencsouiak más-más hangsúllyal beszélnek. Van egy kínai közmondás: Tíz kilométereként nem azonos az emberek hanglejtése. De egy anyanyelvi beszélő számára mégsem nehéz megérteni a másikat. Ha beszélgetnek egymással, rögtön észreveszik azt, hogy ki melyik területről származik.

A wencsouiak szeretnek üzletelni világszerte, ezért a wencsoui emberek szétszórva élnek a világon, mint a csillagok, de a dialektus összeköt minden wencsoui embert, mint egy vastag kötél. Bármikor bárhol, ha meghalljuk a wencsoui nyelvjárást, az olyan, mintha azonnal visszarepülnénk a szülővárosunkba.

Ha önöket érdekli a wencsoui nyelvjárás, mindenképp el kell látogatniuk oda. A különleges nyelvjárás mellett sok más élményben is részük lehet.