u Shih a Csing birodalom Chuansha megyéjében született, aki a mai közigazgatás rendszere szerint sanghajinak számított. Hu Shihnek az édesapja sókereskedőként került a hivatalba, az egykori Tajvan tartomány tajnani sóhivatalában kapott állást. Hu Shih tehát a családfőt követően Tajvanra költözött édesanyjával. 1895-ben az első kínai-japán háború után aláírt Simonoszeki béke szerint Tajvan és a hozzá tartozó szigetek Japán keze alá kerültek, ezért visszatért a kontinensre Hu Shih apja régi otthonába, Anhuiba a Hu család.

Hu Shih a sanghaji Kína Közgyetemén (China Public University, 1906-1951) kezdte a felsőfokú oktatást 1906-ban, miután elvégezte az egyetemet, 1908-től angolt tanított ezen az egyetemen. Egyes források szerint Hu Shih azoknak egyike volt a világon, akiknek legtöbb doktori diplomája van. Két évi tanítása után Hu Shih a Cornell Egyetemre jelentkezett, és ott agrártudományokat tanult. Ezután a Columbia Egyetem filozófiai tanszékére került. Habár „Hu doktor úr”-nak hívták, Hu Shih csak tíz év múlva kapta meg a doktori diplomáját, miután sikerült letennie az utolsó doktori vizsgát is.

Többféle doktori képesítése miatt Hu Shih Kína egyik legismertebb értelmiségijévé vált. Az a Pekingi Állami Egyetemen a társadalomtudományi tanszéknek és a tanulmányi hivatalnak a vezetőjeként dolgozott, rektora lett Kína Közegyetemének, ahol ő maga is végezett kutatásokat.

Hu Shih 1938-ban kezdte el politikai tevékenységét. Ebben az évben az USA támogatásáért Csang Kaj-sek Hu Shih-t küldte Amerikába nagykövetként, és csak 1946-ban, azaz a második világháború után tudott Hu Shih hazajönni. Ekkor Hu Shih már a Pekingi Egyetem rektora volt. Nemcsak külügyi területen, hanem a belügyben is fontos szerepet játszott. 1946-ban Hu Shih az egykori Kínai Köztársaság Nemzetgyűlésének az elnöke volt, és képviselőként fogadta el Kína első alkotmányát.

Minden kétséget kizáróan Hu Shih a modern kínai politika-történelemben is fontos alak volt, így újra kell tanulnunk Hu Shih életéről, irodalmairól és politikai elméleteiről.