anapság az időjárás nagyon kellemes, süt a nap, és kicsit szeles az idő, az emberek könnyű kabátban járnak. Mindenhol vannak szép és illatos virágok, amik vonzzák a szorgalmas méheket. Aranyos madarak énekelnek a fákon, a világoszöld fű is szépen nő a gyepen, jó idő túrázásra és piknikre.

A járvány óta mindig itthon vagyok, néha kell vásárolni, fél óra alatt megcsinálom és hazamegyek. Egész nap csak a számítógépemet és könyvemet nézem, és a szemem nagyon fáradt. Amikor a barátom, akit kilenc éve ismerek, kirándulni hívott a múlt héten, szerintem az tényleg jó ötlet volt.

Találkoztunk egy nagy parkban, a város határán. Ez a park a gyönyörű tája miatt híres. Ő fehér blúzt és rózsaszínű szoknyát viselt, és a hosszú copfját magasra fogta, fiatalos volt, és élénk. Miután köszöntük, sétáltunk csendesen a parkban.

Először nem beszéltünk semmit, csak mosolyogtunk, és élveztük a gyönyörű tavaszt. Később leültünk egy padra, és elkezdtünk beszélgetni a jelenlegi apróságokról. Sok boldog dologról beszéltünk, de vannak boldogtalan dolgok is: ő orvostanhallgató, eredetileg kísérletezett a laboratóriumban, de a járvány miatt az iskola még nem kezdődött el, ezért csak videókat nézhet az interneten, és így nem tud jól tanulni. Elmondtam a gondomat is: az apám, egy üzletember, már néhány hónapja nem dolgozik a járvány miatt, és mindennap sóhajt. De gyorsan megváltoztattuk a témát, mert tudjuk, hogy a bajok ideiglenesek, és a panaszunk értelmetlen.

Délben leültünk egy nagy fa árnyékába a parkban, és elkezdtük élvezni a finom ebédet. Láttuk, hogy mellettünk van sok vidám lány a gyepen. Ők ültek a színes pikniktakarón, kenyeret és gyümölcsöt ettek. Érdekes játékokat játszottak és nevettek együtt, időnként fényképeztek. Ebben a boldog légkörben fokozatosan elfelejtettük a problémáinkat.

A park közepén van egy szép kis tó, ezért ebéd után mentünk a tó partjára. Sok magas fűzfa van a partján, az ágak és levelek táncoltak a szélben, és a fűzfabarka lassan a földre esett. Számos kis hal úszik a tóban, és olykor zavarták őket a leesett levelek, mert a tó felületének a hulláma nagyobb lett. Itt minden nagyon szép volt.

Még ha a járvány miatt sok kellemetlen dolog is van az életünkben, ne veszítsük el a reményt az életben, a természetben van sok aranyos állat, maszkot viselhetünk és kimehetünk játszani. A tavaszi táj annyira elbűvölő, miért nem élvezzük a jelenlegi szépséget. Teljesen biztos vagyok abban, hogy hamarosan vége lesz a járványnak, és a szép élet mindjárt eljön. Amikor vidáman élünk és elfogadjuk a kihívást, az életünk jobb lesz.

Az idő gyorsan eltelt, és már délután volt. Búcsút mondtunk egymásnak, és hazamentünk. Bízunk benne, hogy hamar találkozunk, és azon a napon nem lesznek maszkok az arcunkon.