kínai filmipar most jól fejlődik. Egyrészt a kínai filmek egyre jobbak a teljesítmény és a társadalmi hatások szempontjából, és visszaszerzik a hazai közönség bizalmát; másrészt a külföldi piacokon való fejlődésnek is folyamatosan javuló tendenciája van, ami pozitív szerepet játszik a hazám kultúrájának a terjesztésében és puha hatalmának az elősegítésében. És számos legendás alak van, akik saját erőfeszítésükkel járulnak hozzá a kínai filmművészet fejlődéséhez.

Az első kínai film: A Dingjun-hegy《定军山》

1905-ben Ren Qingtai, a Beijing Fengtai Photo Studio alapítója forgatta a Dingjun-hegy 《定军山》 című filmet Tan Xinpei főszereplésével. A film a három királyság regényes történetén alapszik, amely Liu Bei és Cao Cao katonai szerepének történetét meséli el a három királyság idején. A Pekingi Opera híres művésze, Tan Xinpei kamera előtt adott elő néhány darabot. Ez az első olyan film, amelyet mi magunk, kínaiak készítettünk, és ez a kínai film születését jelzi. Ren Qingtai-t a kínai film atyjaként is ismerik.

A harcművészeti filmek terén: Bruce Lee (李小龙) és Jackie Chan (成龙)

A kínai filmművészet fejlődésének döntő kategóriája és korszaka a harcművészeti film. A harcművészeti filmek a kínai harcművészeti kultúra megnyilvánulásai és bemutatásai. Az egyik, akit meg kell említeni, a nemzetközileg is elismert kungfu szupersztár, Bruce Lee, azaz Li Xiaolong. Bár Bruce Lee élete rövid volt, csak 4 és fél alkotást forgatott, azaz A nagy főnök 《唐山大兄》, Tomboló ököl《精武门》, A Sárkány útja 《猛龙过江》, A Sárkány közbelép 《龙争虎斗》, és a befejezetlen Halál játéka 《死亡游戏》, Bruce Lee nagyban hozzájárult a modern harcművészetek és a filmművészet fejlődéséhez. A filmjei tele vannak erős nemzeti integritással és hazafias szellemmel, amiktől az emberek lelkesnek érzik magukat. Saját készítésű Jeet Kune Do rendkívül erős, és napjainkban is sokan szeretik.

Bruce Lee valóban eljuttatta a kínai kungfut külföldre. A kungfu filmek, amelyekben szerepelt, népszerűvé váltak külföldön, a kínai kungfut ismerik az egész világon. És Bruce Lee megjelenése megváltoztatta a kopasz fejű, hosszú copfos és cheongsamos kínaiak imázsát a külföldiek szemében. Ezután sok nyugati filmben is a kínaiak a harcművészetek mesterei lettek, sőt nyugaton sokan azt hitték akkoriban, hogy minden kínai ember jó a kungfuban, és ezért Kínába jöttek kungfut tanulni. Ezenkívül Bruce Lee nagy hatással volt a későbbi harcművészeti sztárokra, mint például Jackie Chanra és Jet Lire. Jackie Chan azt mondta, hogy ha nem lett volna Bruce Lee, akkor nem lett volna ő sem.

Jackie Chan a hazai, meg a nemzetközi filmipar ismert alakja, aki nemcsak nagyszámú, jó minőségű alkotást készített, például a Rendőrségi sztori 《警察故事》, A részeges karatemester 《醉拳》, és A jelentős bűnügyek 《重案组》, stb., hanem a kínai filmeket kivitte a külföldi piacra is. A 89. Oscar-díj gálán Jackie Chan elnyerte a tiszteletbeli Oscar-díjat, és ő lett az első kínai, aki megkapta ezt a kitüntetést.[1]

Jackie Chan sokat tett a kínai filmek fejlesztéséért. 1. Jackie Chan jelentős befolyást gyakorolt a kínai kultúra terjesztésére. Az elmúlt évtizedek alatt a kínai kungfu-val megtörte az elidegenedést a kínai és a nyugati kultúra között, kiemelkedően hozzájárult a kínai filmipar fejlődéséhez. 2. Jackie Chan filmjeinek a szereplői többsége inspiráló és tanulságos példák a hétköznapi életben. Több mint 200 művében Jackie Chan többnyire nem szuperhősöket, hanem a hétköznapi élet kisembereit alakítja. A szereplők küzdelemmel és kitartó szellemmel érnek el sikereket, ami nagyon hasonlít Jackie Chan tapasztalataira. A közönség mindig a sajátjához hasonló alakokat láthatja Jackie Chan műveiben, így rokonszenvezik az ő munkáival. 3. Jackie Chan professzionalizmusa széles körben ismert, és a filmforgatás során az az elvévé vált, hogy ne használjon dublőrt. A nagyszerű kungfu filmek forgatása közben tele volt vágásokkal és zúzódásokkal, sőt sokszor megérintette a halál szele is. 4. Jackie Chan létrehozta a kungfu vígjátékot. Egyesítette a harcművészetet az operával és a zsonglőrködéssel. Jelentősen lecsökkentette a kungfu filmek véres és erőszakos jeleneteit, hogy mindenki merje a harcművészeti filmeket nézni.

A vígjátékok terén: Stephen Chow (周星驰) és Kínai Odüsszeia《大话西游》

A vígjátékok terén Zhou Xingchi, azaz Stephen Chow a wulitou („logikátlan”) vígjátékok úttörője. A wulitou eredetileg a guangdongi dialektusból keletkezett, ami azt jelenti, hogy egy ember cselekedete és beszéde érthetetlen és logikátlan, és neki nincs egyértelmű célja. A wulitou vígjáték egy őrült komédia, amiben a viccek gyors ütemben jelennek meg, néhány cselekmény túlzott és nem történhetne meg a valódi életben, a szereplők logikátlan és játékos cselekedetén és beszédén keresztül mutatnak meg mély társadalmi jelenségeket.[2]

Stephen Chow és a barátai több elemet adtak hozzá a korábbi hongkongi wulitou előadásokhoz, például a hongkongi helyi kultúrát, a Liu Zhenwei által képviselt wulitou filmelméleteket, valamint Stephen Chow utalását a vígjátékok királyára, Charlie Chaplinre és Buster Keatonra. Rendezőként és színészként nagyban hozzájárul a kínai vígjátékokhoz, és az egyedi vígjátékstílust alkotott. A vígjátékai mindig tele vannak az élet valódi értelmének keresésével és társadalmi kérdésekkel.

Sok híres alkotása van, például a Kung Fu 《功夫》, a Flörtölő tudós 《唐伯虎点秋香》, A komédia királya 《喜剧之王》, stb. Köztük a Stephen Chow főszereplésével készült Kínai Odüsszeia 《大话西游》 című film egy kiváló vígjáték és kiváló tragédia egyaránt. A film Wu Cheng'en a Nyugati utazás című regényéből készült, ami egy időn és téren átívelő szerelmi történetet mesél el, és tárgyalja az élet végső értelmét a buddhizmus szellemében. Először nem váltott ki nagy visszhangot a film. Az internet fejlődésével ez a film a legbefolyásosabb kulturális jelenség egyikévé vált Kínában mostanában, és sokszor újraforgatták.

Az irodalmi filmek és a reklámfilmek terén: Zhang Yimou (张艺谋)

A híres rendező Zhang Yimou, aki vállalta a 2008 Pekingi Olimpia és a 2022 Pekingi Téli Olimpia nyitó- és záróceremóniájának a főrendezési munkáját, biztosan a jelenkori filmipar legnépszerűbb alakja. Zhang Yimou a kínai rendezők ötödik generációjának egyik képviselője, a filmjei fontos helyet foglalnak el a kínai filmfejlődés történetében. Az 1980-as években A vörös cirokmező《红高粱》című filmmel kezdte az irodalmi filmek korszakát, az új évszázad után pedig A hős《英雄》című filmmel a reklámfilmek inkább kereskedelmi korszakát. A nemzeti kultúrát, a társadalmi gondolkodást, a kulturális gyökereket és a filmes innovációt a filmjeibe integrálja.[3]

A híres irodalmi filmjei, például A vörös cirokmező《红高粱》és Qiu Ju bíróságra megy 《秋菊打官司》, illetve a reklámfilmjei, például A hős《英雄》és A háború virágai《金陵十三钗》 nagyon kiváló filmek Kínában. Zhang Yimou a hagyományos kínai kultúrával teli filmek rendezéséről híres. A műveinek mély társadalmi jelentősége van. A műveinek kiemelkedő jellemzője a hagyományos kínai feudális gondolkodás ismerete és kritikája, a régi társadalom életének a valóságára koncentrál, élénk színekkel és merész kompozíciókkal. A filmjei ugyanakkor tele vannak a nők lázadó szellemének a dicséretével. Nagy figyelmet fordít a női szereplők ábrázolására, filmjeiből láthatjuk a nők akkori társadalmi státuszát, amely a társadalmi körülményeket tükrözheti. És a filmjei sokféle témát tartalmaznak, beleértve a vidéki területeket, városokat, történelmet, humán tudományokat, valóságot, szerelmet, harcművészetet, háborút, stb. A forgatási módszereit is folyamatosan frissíti. A filmjei számos díjat nyertek itthon és külföldön, így a kínai filmek kezdik felkelteni a világ figyelmét.

A rajzfilmek terén: Nezha győzelme a sárkánykirály felett《哪吒闹海》

2019-ben a Nezha: A démongyermek születése 《哪吒之魔童降世》című animációs film örvendetes eredményeket ért el, a kínai filmek jegypénztárának a listájában a negyedik helyet foglalja el, a rajzfilmekében pedig az első helyet. Ez az 1979-ben bemutatott Nezha győzelme a sárkánykirály felett című klasszikus rajzfilmre emlékeztet, amely Li Nezha és a Keleti-tenger sárkánykirálya közötti konfliktust meséli el. Ez az első nagyszabású színes szélesvásznú hosszú kínai rajzfilm, és számos díjat nyert hazai és külföldi nagy filmfesztiválokon.

A Nezha győzelme a sárkánykirály felett című film az eddigi kínai rajzfilmek csúcsteljesítményei közé tartozik, (a másik csúcsteljesítmény a Majomkirály《大闹天宫》című film). Ez az alkotás az animációs filmipar akkori legmagasabb szintjét szimbolizálta, és sikeresen megszabadult az eredeti Fengshen Bang című könyv sötét történetétől, ami egy álomszerű mesevilágot teremtett. A filmben remek a színhasználat, a karakterek nagyon izgalmasak, tele van ártatlansággal és gyerekességgel, és gyönyörű a filmzenéje. A zenét Jin Fuzai készítette, a hagyományos kínai hangszerekkiválóak ebben a filmben, ami megmutatja a kínai kultúrát.

A filmet a Shanghai Animation Film Studio készítette, amely egy nagy múltra visszatekintő, számos filmmel és szellemi tulajdonjoggal rendelkező rajzfilmstúdió Kínában. A stúdió megalapítása után több mint 500 művészfilm készült itt, mint például a Majomkirály, Nezha győzelme a sárkánykirály felett, A lezárt könyv legendája 《天书奇谭》, Fekete macska seriff 《黑猫警长》, és Lótuszlámpás《宝莲灯》. Ezek a filmek több mint 400 hazai és külföldi díjat nyertek, és a studiót nemzetközileg az rajzfilm Kínai Iskolájaként ismerik.

Számos legendás alak és alkotás járul hozzá kiemelkedően a kínai filmipar fejlődéséhez, közreműködésük nélkül nem léteznének a mai kínai filmek.

FELHASZNÁLT IRODALOM 

Baidu baike, https://baike.baidu.com/

季蓓蓓，中国传统文化在张艺谋电影中的表现——《菊豆》及《大红灯笼高高挂》（西安航空技术高等专科学校学报，2010）

杨林霞，周星驰“无厘头”电影的文化分析（电影文学杂志，2015）