910-es évek végén Kínában nagy nyelvújítási forradalom tört ki. A nyelvújítás legfontosabb eredménye az, hogy a hagyományos írott nyelvet a beszélt nyelvnek az írott formájára cserélték.

A hagyományos írott kínai nyelv nagy múltra tekint vissza. Lassú fejlesztése miatt egyre nagyobb lett a távolság a beszélt és írott nyelv között. Sőt, a hagyományos írott nyelv nehéz és bonyolult, csak az értelmiség érthette. A XX. század elején azonban több művelt, fiatal kínai tudós már észrevette a nyelv problémáját, s egy nyelvújítási mozgalom született.

A forradalom leghíresebb képviselője Hu Shi. 1917 januárjában kiadta az Irodalmi reform előzetes megbeszélése c. cikket. Ebben arról írt, hogy a beszélt nyelvnek írott formájával hogyan kell írni? Hu Shi nyolc pontot javasolt, pl. ne kerüljük el a népnyelvet és tájnyelvet, ne utánozzuk a régieket, ne használjunk célzást, töröljük el a felesleges kifejezéseket, kövessük a nyelvtant, stb.

Érdemes említeni Qian Xuantong-t is. A fontos cikke pl. Az alkalmazott irodalom sürgős reformjáról. Javasolta, hogy vezessük be a nyugati központozást, és hogy írjunk vízszintesen balról jobbra — régen pedig függőlegesen jobbról balra írtunk.

A nyelvújítási mozgalom közben az első új írott nyelvvel alkotott elbeszélés (Lu Xun, Az őrült ember naplója) és verseskötet (Guo Moruo, Az Istennő) is született.

Többoldalú erőfeszítések miatt nagy eredményt ért el a nyelvújítás. 1920-ban az Oktatási Minisztérium új törvényt bocsátott ki. Az általános iskolai 1. és 2. osztály tankönyveit a beszélt nyelvnek írott formájával kellett készíteni. Az oktatási reform közvetlen hatással volt Kína jövőbeli nyelvi és kulturális fejlődésére, hiszen az új generáció új írott nyelvet kezdett tanulni.

A nyelvújítás nemcsak egy irodalmi forradalom, hanem a kínai új kulturális forradalom része is, ami nagy mértékben előmozdította Kína kulturális modernizációját. A nyelvújításnak azonban hátrányai is voltak, pl. túlzottan kritizálták a hagyományos kínai tudást, Konfuciusz tanítását.

Az új Kína felépítése után új nyelvi reform is történt. A hagyományos kínai karakterek helyett egyszerűsített kínai karaktereket kezdtünk használni. A modern mandarin terjesztése, a modern pinyin felhasználása szintén ekkor kezdődött.