z elmúlt években gyorsan fejlődött a kínai filmpiac, amely egyre több befektetést vonzott, és különböző típusú és stílusú filmek jelentek meg a piacon. 2018-ban Kína létrehozta az Állami Filmigazgatást, és felülvizsgálta a „Filmipar promóciós törvényét”, amely tovább mozdította elő a kínai filmpiac bővülését. A kínai filmek összbevételének számadatai 2001-es 890 millió jüantól 2021-ben 47,258 milliárd jüanig elegendők a kínai filmkultúra iparának rohamos fejlődését igazolni. A kínai filmek száma és a mozijegyeladása egyaránt gyorsan nőttek, amik azt jelzik, hogy a kínai filmek versenyképessége erősödött. A kínai filmpiacon azonban számos probléma is felmerül, például a filmek egyenetlen minősége, nem sok a kiváló kínai filmszínészek száma és a kínai filmek csekély befolyása a világban. A következő dolgozat/tanulmány főleg a kínai filmek gyártására, tartalmára, szereplőire és mozijegyeladására összpontosít, hogy bemutassa a kínai filmpiac jelenlegi helyzetét.

A kínai film gyártása

Egy film elkészítése nem egy ember munkájának eredménye, hanem egy csapat együttműködéséhez van szükség. Kína filmpiacán jelenleg nagyon sok filmstúdió működik, közülük az alábbi négy vállalat erős befolyással rendelkezik és kiemelkedő teljesítményt nyújt.

A Sanghaji Filmcsoport Kína egyik legerősebb modern filmes csoportja. 1949-es megalakulása óta több mint 870 filmet forgatott, és több száz nemzetközi díjat nyert. Ezenkívül, több mint 600 animációs filmet is készített egyedi kínai stílusban, például „A majomkirály” című filmet. [1].

A Bona Filmcsoport egy nagyszabású filmes és televíziós csoport Kínában, amely a filmek tartalomgyártásával, terjesztésével és befektetésével foglalkozik. Megalakulása óta több mint 270 filmet adott ki, köztük „A nagymester” [2] és „A Kína kapitánya” [3] című filmeket.

A Huayi Testvérek Médiacsoport, amelyet Wang Zhongjun és Wang Zhonglei testvérek alapítottak 1994-ben, vezető szerepet tölt be a kínai filmek, a televíziók és a zenék területén. Több mint 100 kiváló, a közönség által nagyon kedvelt filmalkotást adott ki, köztük „A mobiltelefon” [4] és „A zodiákus” [5] című filmeket stb.

Az 1999-ben alapított Kínai Filmcsoport Vállalat filmek készítésével, gyártásával, terjesztésével és vetítésével foglalkozik. Az elmúlt években több száz különféle filmet készített, mint például „A sellő” [6], „A nagy újjászületés kezdete” című filmek[7].

A kínai filmstúdiók által készített filmeken kívül számos kínai-külföldi koprodukciós film is található a kínai filmpiacon. A kínai-külföldi koprodukciós film kifejezés olyan filmre vonatkozik, amelyet Kína és Tajvan, Hongkong vagy más külföldi országok (régiók) filmstúdiójának koprodukciójában gyártanak, és amelyet általában két vagy több nyelven terjesztenek.

1958-ban egy francia rendező levelet küldött a kínai félnek, és remélte, hogy Kínával közösen készíthet filmet, hogy hozzájáruljon a kínai és a francia nép közötti barátsághoz. [8] Ennek eredményeként megszületett „A papírsárkány”[9], az első kínai-külföldi koprodukciós film. A reformok és a nyitás folyamatos előrehaladásával egyre több film készül kínai és külföldi filmstúdiók koprodukciójában, mint például az 1987-es „Az utolsó császár”[10]. De ezeknek a filmeknek a tervezésében és forgatásában továbbra is a külföldi gyártók dominálnak, a kínai cégek pedig nem játszanak nagy szerepet. A 21. század után új szakaszba lépett a kínai-külföldi filmek koprodukciója, professzionálisabb a gyártási csapat, aktívabb a két fél közötti együttműködés, igazságosabb a bevételek elosztása és a kínai fél státusza javult. Olyan művek jelentek meg, mint „Az ígéret” [11]és „A kung fu álma”[12] című filmek. Az elmúlt években azonban sok kínai-külföldi koprodukciós film minősége nem jó. A kínai-francia koprodukcióban készült “Az éjszakai páva” [13]című film mozijegyeladása csak 30 millió jüan volt, a régóta várt kínai-amerikai „A nagy fal” című munka[14]pedig egy kevésbé sikeres filmnek számít.

A kínai filmek tartalma

Egy jó film elválaszthatatlan az érdekes cselekménytől. Az alábbi három filmtípus a legelterjedtebb a jelenlegi kínai filmpiacon.

Először is a hazafias filmek, amelyek teljes mértékben tükrözik Kína jelenlegi ideológiáját, és inspirálják a hazaszeretet. A legtőbb film a forradalmi háborúkról, a kínai hősökről szól, mint például „A harcos farkas” [15]és „A Changjin-tó” [16].

Az ifjúsági szerelmes filmek is nagyon közkedveltek, amiknek a többsége a gimnáziumokban és egyetemeken játszódik, a főszereplői diákok, és a szerelmi történetei összetettek, nincsenek összhangban a valósággal, és gyakran tragikusan végződnek. De a főszereplők gyakran fiatalok és jóképűek, ezért a fiatal közönség nagyon szereti. Ilyen film például éldául „A Qiyue és Ansheng”[17].

A vígjátékok nagyon népszerűek a nagy ünnepek időszakában, különösen a tavaszünnep idején. A híres rendező és színész, Stephen Chow filmjei mellett „Az elveszett utas” [18]című filmsorozathoz hasonló filmekis nagyon érdekesek, a cselekményük feszült és humoros. Ezenkívül a Mahua FunAge [19]által készített „Charlotte baja” [20]és „A leggazdagabb ember Hszihong városában” [21]is tetszett a közönségnek.

A három fő típusú film mellett az elmúlt években számos IP[22] alapján készült film jelent meg Kínában, ezeket a filmeket általában regényekből vagy más műalkotásokból adaptálják, és mivel az eredetijük is már nagyon népszerű, és nagyszámú rajongójuk van, garantálni tudják a mozijegyeladásokat, és számos filmstúdió kedveli őket. Ilyen például „Az időrablók” [23]című filmsorozat.

A kínai filmek színészei

A színész a legmeghatározóbb elem egy filmben. Egy jó színész képes érzelmeket közvetíteni kifejezésekkel, tettekkel és szavakkal, hogy vonzza a közönséget. Kínában azonban nincs sok kiemelkedő képességű színész. Általános jelenség mostanában, hogy a legtöbb fiatal színésznek gyenge a színészi képessége, de magas a jövedelme. Ezeknek a színészeknek általában nincs komoly szakmai hátterük, csak szép megjelenésükkel nyerik el a közönség szeretetét, és emelkednek a bevételei, és éppen a közönség szeretete miatt nincs szükségük színészi képességeik gyakorlására. Valójában főleg a középkorúak a jó filmszínészek, például az itt következő négy színész.

Zhang Hanyu, 1963-ban született, 1988-ban diplomázott a Központi Színművészeti Akadémia Előadóművészeti Tanszékén. Először szinkronszínészként dolgozott, 1999-ben szerepelt az első filmjében, jelenleg a Kínai Filmszövetség alelnöke. „A közgyűlés” [24] és „A Tigris-hegy stratégiai elfoglalása” [25] című filmjeivel elnyerte a legjobb színésznek járó Száz Virág-díjat. További reprezentatív alkotás, amiben szerepelt pl. „A Kína kapitánya” [26]című film stb.

Huang Bo, 1974-ben született, híres kínai komikus. A „Bikaviadal” [27]című filmért elnyerte a 46. tajvani, a legjobb színésznek járó Aranyló-díjat. A „Jég alatt” [28]című filmért a 20. Sanghaji Nemzetközi Filmfesztiválon elnyerte a legjobb színész díjat. További reprezentatív alkotások, melyekben szerepelt: „A szakítási haverok”[29], „A senki földje”[30], „Az őrült földönkívüli” [31]stb.

Zhou Xun, 1974-ben született, két szerepet játszott „A Suzhou folyó” [32]című filmben 1998-ban, és elnyerte a legjobb színésznő díját a 15. Párizsi Nemzetközi Filmfesztiválon. 2008-ban „A festett bőr” [33]című filmmel a közönség széleskörű figyelmét és szeretetét vívta ki. 2009-ben „A Li Mi sejtése” [34]című irodalmi filmmel elnyerte a legjobb színésznőnek járó Arany Kakas filmdíjat és egyéb díjakat. 2014-ben megkapta a Francia Irodalmi és Művészeti Lovagrend lovagjai kitüntetést.

Zhang Ziyi 1979-ben született, a Központi Színművészeti Akadémia Előadóművészeti Tanszékén végzett.1999-ben szerepelt a „A guggoló tigris, rejtett sárkány” [35]című filmben, és elnyerte a legjobb női mellékszereplőnek járó Amerikai Független Szellem díjat és sok más díjat. 2004-ben bemutatták a főszereplésével készült „A repülő Tőrök Háza”[36] című harcművészeti filmet, amely elnyerte a kiváló színésznőnek járó 11. Kínai Film Huabiao-díjat. 2005-ben díszvendégként vett részt az Oscar-gálán, és élethosszig tartó bírája lett az Oscar-gálának.

A mozijegyeladások Kínában

A statiszta szerint Kínában a mozijegyeladások száma 2020-ig mindig emelkedett, és 2019-ben elérte a 64,16 milliárd jüant. 2020-ban és 2021-ben még mindig az első helyen állt a globális filmpiacon.

A járvány nagy hatással van a mozijegyeladásokra. A járvány miatt sok mozi bezárt, a filmipar bevételei csökkentek, ami a filmpiac zsugorodásához, a beruházások visszaeséséhez és az új filmek kínálatának csökkenéséhez vezetett. De a régi üzleti modellek összeomlása innovációs hullámot is elindíthat, amely új lehetőségeket nyit meg a filmipar számára. A járvány idején az online filmek iránti kereslet jelentősen megnőtt, és egyes mozifilmeket már közvetlenül az online platformokon rögzítenek. Ez egyrészt azt mutatja, hogy az emberek filmkultúra iránti igénye folyamatos és erős, másrészt azt is mutatja, hogy a filmipar jövőbeni fejlődése szorosan összefügg az új médiával.

Ráadásul az elmúlt években egyre gyengült a korábban erős importfilmek jelenléte. Kínában a mozijegyeladások száma 2021-ben elérte a 47.26 milliárd jüant, amelyből a kínai filmek bevétele kb. 40 milliárd jüan, ami a teljes egésznek a 84%-át tesz ki, az importfilmek bevétele pedig kevesebb mint 20%-át. A járvány további terjedésével Hollywoodban a filmek kínálathiánya tapasztalható, így Kínában az importfilmek piaca tovább szűkült. Az importfilmek számának és befolyásának csökkenése visszafordíthatatlannak tűnik.

A kínai filmek fejlettségi szintjének legmeggyőzőbb mutatója a mozijegyeladások száma. Elmondható, hogy a mozijegyeladások döntő szerepet játszanak a kínai filmiparban. A valós adatok tükrözik a kínai filmek népszerűségét, és az adatok tudományos elemzésével feltárhatjuk és javíthatjuk a kínai filmipark hiányosságait, és elősegíthetjük a fejlődését. De a magas mozijegyeladások nem mindig jelentik azt, hogy egy film jó minőségű. Nem mindig a sok bevétel egy film érték-mérője. Attól, hogy kevesen nézik, még lehet a film jó minőségű. Egy jó filmnek a témája és története a társadalom általános problémáit tükrözheti, és a nézők tanulhatnak belőle valamit. Ha a kép szép, és a nézők gyönyörködhetnek is benne. A hatása kierjedhet több tíz évre, mert egy jó filmnek mindig van közönsége. Egy jó művészfilm, például Zhang Yimo korai alkotásai, sosem fog nagy bevételt hozni, mégis kimagasló művészi értéke van.

A 21. század óta sok, jellegzetes stílussal és mélyreható ötletekkel teli jó alkotás jelent meg a kínai filmpiacon. De a kínai filmpiacon sok hiányosság is van, mint például a cselekmények unalmasak és ódivatúak, a speciális effektusok rosszak, és vannak olyan fiatal színészek, akiknek gyenge a színészi képessége, de magas a jövedelme, ezeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. A kínai filmek sokszor viszonylag egysíkúak, túl kevés a jó minőségű akciófilm, thriller és animációs film. A hollywoodi és Disneytől importált filmekhez képest még mindig nagy a szakadék.

Ugyanakkor örvendetesek a kínai filmek nagyszerű eredményei. Az elmúlt tíz évben a magas mozijegyeladások számtalan kínai filmkészítő szakadatlan erőfeszítéséből származik. A kínai filmek fejlődése azonban nem állhat meg itt, több jó minőségi alkotást kell készíteniük, hogy megfeleljenek a közönség egyre növekvő igényeinek.

FELHASZNÁLT IRODALOM

中国重要电影制作发行公司汇总,http://www.doczj.com/doc/ac6111475-2.html

刘藩,改革开放以来中国电影制片公司发展经验与启示, 中国艺术研究院文化发展战略研究中心

蔡海波,商业化与青年化：国产IP电影创作理念探析,《今传媒》,2017年第8期

崔巍,中国电影票房影响因素与制作水平分析,吉林财经大学统计学院,2019

艺恩电影智库,2021年中国电影市场报告, http://www.doc88.com/p-696160334441119.html